Ha hallok egy szót, vagy egy kifejezést, a fejemben megjelenik egy kép. Egy kép, ahogy elképzelem.  Még azelőtt hallottam a kifejezést „Dolce Vita”, mielőtt beleszerettem volna Itáliába, és egyáltalán eljutottam volna oda. Így a Dolce Vita érzés  az én fejemen a következőképpen néz ki:

Én, a szőke hosszú hajú lány, boldogan tekerek a naplementében késő nyári este. A levegő balzsamos, virágok illatát hordja a lágy, meleg szellő. A biciklim első kosarában virágok vannak, és nagyon jól érzem magam ott ahol vagyok.

Nahát ezt a Dolce Vitát aztán élőben is megtapasztaltam, például, amikor már Olaszországban a városi bicikli első kosarába barackfa virágokat tűztem,  és úgy jártam iskolába. És tényleg! Az volt a DOLCE VITA.

És azóta is többször, mert természetesen elsőkosaras biciklim van, és nyáron azzal járok, bár a 11-es út melletti bicikliút nem annyira Dolce sokkal inkább Vita, de azért jó a képzelőerőm és én így is élvezem, főleg munkából hazafelé naplementében.

Úgyhogy ezen a késő téli lucskos havas, tavaszváró napon úgy gondoltam megosztom veletek az én Dolce Vitámat képekben. Az esküvőmön díszvendég volt a kis biciklim, hozzá méltóan feldíszítve. A többi dekoráció mellé volt leállítva, és a vendégek nem nagyon értették, miért van ott. De tény, hogy nagyon jól mutatott. Este aztán, a kreatív fotózáson életre keltettük és meg is örökítettük az én DOLCE VITA érzésemet.

A vendégek is belejöttek, és kipróbálták!

Köszönet a csodálatos képekért Kapuvári Gábor fotósnak!

Szerencsére ezzel a bringadíszítős mániámmal nem vagyok egyedül, így tudtam szemezgetni nektek még további bringás esküvős képeket! Katt a képekre a forrásért.

Ez meg itt egy újjlenyomat fa vendégkönyv bringás változatban:

És neked? Mit jelent a DOLCE VITA?

Szeretettel: Katica Bogár