Már sokszor írtam, milyen csodálatos és felemelő dolog boldog, szerelmes emberek között lenni, az ő álmaikat valóra váltani. Ez is egy ilyen alkalom volt a számomra, de most ruhát álmodtunk. A hosszúra nyúlt közös tervezgetés és kapcsolattartás alatt ismét megláthattam, hogy létezik az az igazi nagy betűs SZERELEM. Közelükben az ember rögtön érzi azt irigykedős, sóhajtozós, „bárcsak a helyedben lennék” érzést, mint mikor romantikus filmet néz az ember, és nagyokat sóhajt, hogy ez csak film…de ez a valóság!

Nikinek első menyasszonyi ruhát már egy évvel az esküvő előtt kiválasztottuk, de a róla készült fényképet meglátta a vőlegény, így a tervezést teljesen az elejéről kellett kezdeni. A korábbi nagy tüllszoknyás, fűzős viselet ötletét felváltotta a letisztult vonalvezetésű, finom esésű ruha elképzelése, egy olyan ruha vágya, ami akkor is kényelmes, ha esetleg egy kicsit gömbölyűbb formákon kell majd viselni.

Múltak a hónapok, készült a ruha, és a csöndes vágyakozásból a szeptemberi esküvőre, valóra vált álom lett. Az oltár elé már hárman állhattak.

Nekem különösen örömteli volt így a feladat, hiszen közben az én pici lányom is világra jött, így pontosan tudtam, tudom, milyen boldogság és öröm vár most rájuk.

Azért a dekorációba is sikerült egy kis Mennyei Menyegzőt belecsempészni, mert felkértek, hogy készítsek nekik egy Eiffel tornyos asztaldíszt. Csak később tudtam meg, hogy azért, mert Párizsban történt a lánykérés. ( Ó <3…)

Természetesen az esküvői képek gyönyörűek lettek, a kedvenc fotóimat közülük a galériában tekinthetitek meg:

A bejegyzést egy verssel szeretném zárni, amit a Facebookról csentem el. A vőlegény írta a menyasszonyának az esküvő előtti napon. Elmentettem, és azóta őrizgetem.

(természetesen az ő engedélyükkel)

Ott az oltárnál
Várok Rád
Ott az oltárnál
Látnálak már

Nem megyek én sehova
A világ végéig várok
Nem megyek én sehova
Csak Veled állok

Te leszel Én, Én leszek Te
Mostantól örökre
Te leszel Én, Én leszek Te
Felírnám a felhőkre

Veled tovább megyek
Te vagy az Énem
Veled tovább megyek
Szeretve, szépen

Ki tudja Merre megyünk
És ha jön a Gyermekünk?
Ki tudja Merre megyünk
Csak együtt legyünk!

Ott az oltárnál!
Ott legyünk!

Kedves Niki és András! Köszönöm a bizalmat, felemelő volt részese lenni boldogságotoknak!

A csodálatos képeket ismét (ugye már kitaláltátok?) Gácsi Georgina készítette.Továbbá köszönöm a mindig precíz gyönyörű munkát Klarisszának!

 Szeretettel: Katica Bogár

 A Mennyei Menyegzős csapat és az ifjú pár<3